A következőkben olvasható leírás egy online kampány hátteréül szolgál, melyet Kun Ádám vezényel le Mesélőként az Online D&D egyik fórumán, és alapjában véve abból az elhatározásból szökkent szárba, hogy gyakorlatban is lássa hogyan működik az Iron Heroes rendszere, ami valójában egy alternatív Player's Handbook, a Malhavoc Press kiadásában, Mike Mearls tollából. A legalapvetőbb különbség az a szándék, hogy a magas szinten a harcosokat az árnyékukba kényszerítő mágiahasználók koncepcióját nyirbálja meg, hiszen egy low-magic és grim-and-gritty rendszerről van szó, amelyben az egyszerű fegyverforgatók magas oktánszámú, akciófilmbe illő mutatványokkal küzdenek meg a fiatal és formálásra váró világ kihívásaival. Akit érdekel a cucc, az alábbi linkeken tájékozódhat róla:
http://www.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=4632 http://www.rpg.net/reviews/archive/11/11488.phtml http://www.d20zines.com/v7/node/1635
Hozzátenném még, hogy az alapkönyv nem tartalmaz kidolgozott világot, az alábbiak teljes egészében Ádám fejéből pattantak ki, és mivel nekem borzasztóan tetszik, az ő hozzájárulásával gondoltam megosztom veletek is.
A Keleti Királyság
A Keleti Vég királysága egy fiatal királyság egy ősi földön. A körülbelül hatszáz éve ide menekülő adoniták kovácsolták királysággá az itt talált népeket, de meglepetésükre a helyiek a máshol ősi nyelvként ismert nyelvet beszélték. A magukat Őröknek nevező helybeliek laza törzsszövetségben éltek a vadban és gyümölcsben gazdag, de vad vidékeken. A kopár Vasvidék tárnáiban szorgoskodó mügorok készítette fegyverekkel és páncélokkal felszerelve területüket a délről támadó nap népe, vagy az északról lemerészkedő szörnyek ellen. Falvakban, kisebb településekben éltek, harcosaik ritkán föld- és palánkvárakat építettek. Az Őrök országát két kővár védte. Délre a Fal megmászhatatlan hegyeit átszelő Kaput lezáró irdatlan erődrendszer és Őrhely hármas fala. Maguk között ritkán háborúztak. A menekülő adoniták hajói vezetőjükről, Bátorról az Eszesek nemzetségéből Bátorrévnek nevezett helyen szálltak partra miután átszelték a Csendes-tengert, s felhajóztak a part mentén. A messzi földről idemenekültek ellenállásra számítottak, de keveset találtak. Az Őrök megjegyezték jelenlétüket, s megmondták, hogy hol telepedhetnek le. Az adoniták felépítették Menedéket, a későbbi királyság legnagyobb városát. A két nép között akkor kezdődtek a súrlódások, amikor az adoniták saját feudális rendszerüket és saját vallásukat akarták erőszakkal rákényszeríteni az Őrökre. A majd száz évig tartó alacsony intenzitású háborúban az adonitákak rá kellett jönniük, hogy például Őrhelyet sohasem tudják bevenni (pedig húsz évig ostromolták), a Vasvidék számukra lakhatatlan, s ha nem védi senki a Kaput, akkor a déliek elözönlik földjeiket. Igaz a Bölcsek nemzetségéből végül kiegyezett az Őrök vezéreivel, a mügorok elöljáróival és a kisebb népek képviselőivel, s megalapították a Keleti Vég Királyságát. Az adoniták vezetője királynak szólíthatta magát, de a Békés Együttélés Szerződése alapján csak egyike az ország elöljáróinak. Az elkövetkező békés évek alatt tömegével épültek a kővárak, a menedéki könyvtárba mesze-földről érkeznek okulni vágyók. Amikor az adoniták magukkal hozott feudális államrendszere elfogadottabb vált, a nemesség új föld után nézett. Pár próbálkozás után egyértelművé vált, hogy a Vadvidék papíron a királyság része, de ott földet egyetlen nemes sem fog ténylegesen birtokolni. A Falon túli Pálmavidéket azonban sikerült elfoglalniuk, s bár folyamatosan a harcok az elmúlt három százötven évben meg is tartották azt.
Játszható fajok
A javasolt jellemző csak javaslat. Ettől el lehet térni. A háttér viszont megkötés, ha felveszel hátteret, akkor az csak ezekből lehet egy. Mindenki számára elérhető az Iparos (Artisan) és a Vallásos (Child of Faith) hátterek. A világ jellemzőiből adódóan a mágikus jellemzők (Árnyszülött) nem vehetők fel.
Adoniták
Kinézet: Az adoniták karcsú felépítésűek és világos bőrűek. Hajuk világos szőkétől az ezüstig változik. Szemük színe a kék és zöld főleg világosabb árnyalati. Arcuk általában hosszúkás. Arcszőrzetük rendkívül gyenge, többségük nem képes bajuszt vagy szakállat növeszteni. Ellenben kopaszodásra nem hajlamosak. Az albinizmus viszonylag gyakori náluk.
Vallás: Az adoniták 12 istenből álló panteont tisztelnek. Lásd vallások részt.
Földek: Adoniták a királyság központi, termékeny részén élnek, főleg Menedék, a délnyugati partok és a Könyvút környékén. A kevés nagyobb város lakosságának zöme adonita.
Nevek: Hagyományos adonita nevekben jellemzők (külső vagy belső) és a nemzetség neve adja egy adonita nevét. Például Bátor az Eszesek nemzettségéből. A királyságba azonban igen kevés nemzetség érkezett (Eszes, Bölcs, Hívők, Hűek és Megfontoltak), s így a nemzetség használata igen nehézkessé vált. Jelenleg elterjedtebb a szülőhely, vagy nemeseknél a családi fészek helyének megnevezése. Például Széprévi Jóképű. Az adoniták 16. életévük betöltésekor kapják meg nevüket, előtte beceneveken szólítják őket.
Javasolt jellemzők: Intelligens, Bölcs
Hátterek: Nemesen született, Városi
Mügor
Kinézet: A mügorok alacsony, nem ritkán törpe méretű, sötétebb bőrű emberek. Testalkatuk mokány, zömök és erőteljes. Mozgásuk kissé suta (alacsonyságuk ellenére testük arányos, azaz nem úgy néznek ki mind más fajok törpe növésű egyedei). Szemük színe a barnától a világos kékig bármilyen lehet, de leggyakrabban barna. Hajuk színe szintén inkább sötétebb, de a feketétől a sötétebb szőkéig mindenféle megtalálható. A férfiak arcszőrzete erős, de szakállat általában nem viselnek. Bajszukat azonban nagy gonddal ápolják.
Vallás: A Tél és a Nyár istenkettőségét tisztelik. Lásd vallások.
Földek: A mügorok a Vasvidéknek nevezett kietlen hegységben, s fennsíkon élnek. Fő tevékenységük a bányászat és a fémművesség. Főleg állattartásból látják el magukat. Fémművesként a királyság más részén is szívesen látottak. A Vasvidéken kívül a fővárosban és környékén, valamint a Fal előhegységeiben élnek többen.
Nevek: Szakmájukból és kapott nevükből áll a nevük. A pontosabb azonosításért általában apjuk nevét is hozzáteszik. Kapott nevük tulajdonság és főnév is lehet. Például Kitartó fia Kovács Erős. Vagy Szépszemű lánya Szűcs Barnácska.
Javasolt jellemzők: Alacsony, Tömzsi (Stout), Kemény, mint a vas, Szívós (Resilient Toughness)
Hátterek: Hegyi ember, arktikus
Skwish
Kinézet: Közepes termetű, széles, erős felépítésű emberek. Hajuk színe jellemzően barna, de a vörös legkülönbözőbb árnyalatai sem ritkák náluk. A férfiak arcszőrzete erősebb, szakállat gyakran viselnek. Szemük színe a barnától a kékig terjed. Bőrük színe kissé sápadt. Lábuk gyakran kisebb az áltagosnál, szárazföldön nehézkesebben járnak, de hajóikon nagyon jól egyensúlyoznak. Vallás: A skwish vallás a négy őselemet tiszteli, akiket a Tűzúr, Vízúr, Légúr és Földúr néven jelölnek. Nyelvükben az istenségek semleges neműek, s elvileg bármelyik szerepelhet női vagy férfi megtestesülésként is. Ennek ellenére a Tűzurat és a Légurat főleg férfi megtestesülésként, míg a Földanyát és a Vízasszonyt nőiként emlegetik. Szent írásaikban, amelyekre csak Tekercsek néven hivatkoznak, ez a megkülönböztetés nincs meg. Papjaik mind a négyet egyszerre szolgálják.
Földek: Az egyetlen nép, amelynek ősei átkeltek a Viharos-tengeren. A partok menti szigetek és a ma Dorgah Réve néven ismert öböl körül laknak. A szárazföld belsejébe ritkán mennek. Nevek: Nemzetségnévből és kapott nevük van. Kapott nevük jellemzőre hasonlít, de igazából régi hősökre emlékeznek vele. Tehát például egy Rőtszakáll vagy Tűzfejű nem biztos, hogy vörös hajú, hanem inkább olyan jellemű (vagy olyan szeretne lenni), mint a legendás Rőtszakáll. Nemzetségneveik a tengerhez kötődnek. Például Kráken, Cápa, Vihar, Orka, Tok.
Férfinevek: Dongalábú (Dolab, Dorgah), Rőtszakáll (Rott, Sakal, Sokal), Tűzfejű (Tűfe, Tuff, Taff), Langh (lánghajú, Lingh), Ebb (eb / kutya, Edd, Eddar, Kút).
Női nevek: Piros (Piroska, Pirra, Pia), Tűzke, Láng, Földke (Fonna, Finna), Lánghajú (Langa, Hala), Dola, Donga (dongalábú), Ebba (Ebi, Kuta, Kátya, eb / kutya)
Javasolt jellemzők: Vérszomjas, Hatalmas termet, Erős, Vad megjelenés, Szívós, Kemény, mint a vas
Hátterek: Tenger gyermeke
Őrök
Kinézet: Az Őrök fehér bőrű, átlagos termetű emberek. Hajuk főleg barna, de a szőkétől a feketéig minden elképzelhető. Szemük sötét, gyakran fekete. Ez fő jellegzetességük a szolgákhoz képest.
Vallás: Az Anya és az Apa kettőségét tisztelik. Vallásuk erősen őstisztelő. Központi motívumuk a világfa. Lásd vallásokat.
Földek: A királyság minden részében megtalálhatók. A lakosok zömét ők alkotják.
Nevek: Család és kapott nevet használnak, amihez ritkán a nemzetségnevüket is hozzáteszik. Családneveikben jellemzők, helyek és természeti jelenségek egyaránt gyakran előfordulnak. Kapott neveikben állatnevek és természeti jelenségek vannak túlsúlyban. Gyakori férfinevek a Farkas, Medve, Bika, Bak, Szarvas, Villám, Szikla. Nőknél a Virág, Menyét, Macska, Liliom, Ezerszép, Szivárvány.
Javasolt jellemzők: Bátor, Hű barát
Hátterek: Városi, Erdei, Nemes, Hegyi ember
Vallások
Nyár és Tél: A mügorok vallásában két istenség van: a Nyár és a Tél. A vallás dualisztikus, s a két fél harmonikus egészét vallja. A vallás ritkán megnevezett negatív alakja a Semmi, ami kívül esik a Nyár és a Tél örök körforgásán.
A Tél a férfiasság, a fémek és mesterségek, vadászat istene. Harcos papjai előszeretettel viselnek nehéz páncélokat, s szúró vagy vágó fegyvereket. Jégagyar nevű katonai rendjében berszerkerek vannak.
A Nyár a nőiesség, termékenység, anyaság, a földművelés, egyes kézművesség, a kereskedelem istene. Harcos papjai a zúzó és szúró fegyvereket részesítik előnyben. Délibáb nevű szektájába felderítők tartoznak.
Anya és Atya: Az Őröknek őskultusza van, amelynek főistene az Atya, s mellette a termékenység istennő az Anya. Vallásuk egyik központi eleme a világfa (égig érő fa), amelynek alapjánál foglal helyet az emberek világa, s ágai az istenek világa.
Adoniták 12 Istene:
Úr - Úrnő
Gazfickó - Szépség
Harcos - Könyvtáros
Kovács - Gabonaasszony
Szürkeszakáll - Javasasszony
Bíró – Vadász
Úr: Az apaság, férfiasság, a törvény, a nemesség istene.
Úrnő: Anyaság, az intrika, a magas művészetek istennője.
Gazfickó: Szélhámosok, tolvajok, kereskedők, komédiások istene. Ifjúként majdnem gyermekként ábrázolják. Egyben megtestesíti az életnek az első szakaszát.
Szépség: A szépség, a nőiesség, a termékenység (emberi) és a szerelem istennője. Fiatal, de már kivirult lányként ábrázolják. Megtestesíti a női lét első szakaszát. Felavatott papnői azonban csak nevüket elnyert – azaz 16 életévüket betöltött – hölgyek lehetnek. Templomaikban szent prostitúció folyik.
Harcos: Harcosok és a háború istene.
Könyvtáros: Tudósok, a mágia, az írás istennője. A Keleti Királyságba költözők között tisztelete igen jellemző, így kicsivel több temploma és szentélye van, mint a többi istennek.
Kovács: Kézművesek istene. Régebbi írásokban Kézműves a neve, sőt gyakran más foglalkozások nevén, így Ács, Fazekas, néven is említik. Nevének Kovácsként való állandósulása egybeesik az adonitáknál a katonai nemesség megerősödésével (s így a fegyver és patkókovács szakmák felértékelődésével).
Gabonaasszony: Termékenység (természet) és földművelés, állattenyésztés istenasszonya.
Bíró: Az utolsó ítéletet hozó, azaz a halottak felett ítélő és őket őrző isten. Az adonita másvilágon mindenki választott hivatását űzi tovább. Ennek nehézsége, s így a túlvilág elviselhetősége azonban a földi léttől függ. Az életben lusták keserves munkának néznek elébe, míg a szorgosak munkájuk gyümölcsét élvezhetik a túlvilágon. A bírót kopasz kortalan férfiként ábrázolják, világító szemekkel.
Vadász: A zabolátlan természet istennője. Kortalan, nagyon hosszú szőke hajó nőként ábrázolják. Egyértelműen erdőhöz, dombvidékhez kapcsolódó istennőről van szó, de az adoniták hajózásának kezdetén a tengeristennő szerepet is megkapta.
Szürkeszakáll: Az adoniták számára a legfurcsább és legkevésbé felfogható isten, az Idegen vagy gyakori ábrázolása következtében Szürkeszakáll. Ábrázolásában hosszabb szürkébe hajló szakállt visel, amit viszont az adoniták nem képesek növeszteni (papjai így gyakran ragasztanak maguknak). Az időskort, a tapasztalattal járó bölcsességet, ennek misztériumát szimbolizálja. A filozófusok védelmezője.
Javasasszony: Az Öregasszony, a Banya. A női időskort, az élettapasztalatot és ennek misztériumát szimbolizálja. Istenasszonya a természet mágiájának, a gyógynövényeknek, az orvoslásnak.
Elemurak: A skwishek a négy őselemet tisztelik. Vallásuk egy összetett filozófiarendszer töredékeit mutatja, amellyel úgy tűnik a skwishek nem tudnak azonosulni. Szent írásként emlegetett Tekercseik, nem vallásukról szólnak, hanem saját történelmük darabkái. Bár szóban és elvben mind a négy elemet egyformán tisztelik, de kultúrájukban a tűz imádata erősen él (ami különösen furcsává teszi hajós nép mivoltukat). A népnevük is tűz-wishit jelent, mintha egy nagyobb népcsoport töredéke lennének.
Nyelvek
Ősi nyelv: Őrök és a mügorok beszélik. A adoniták szerint ez egy nagyon ősi nyelv, s több régi írásuk ezen a nyelven íródott.
Adoniai: Az adoniták nyelve.
Wishi: A skwishek nyelve.
Délvidéki: A Délvidéken beszélt nyelv
Nap nyelve: A napföldiek nyelve, a délvidékihez kissé hasonló.
Kereskedő nyelv: A tengerentúliak nyelve, itt kereskedők beszélik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése